2011. augusztus 15., hétfő
Balkán fíling Szerbiában
Néhány évvel ezelőtt a déli határhoz közeli honfitársaink lelkesen hozták Jugóból a DVD-t, az Adidas melegítőt és a márványfarmert. Mostanra fordult a menetirány és szerbiai magyarok seftelnek a szegedi Tescoban vásárolt szeszes italokkal, amit ásványvizes üvegekbe töltve visznek át a határon.
Nemrég tettünk egy villámlátogatást déli szomszédainknál, hogy megnézzük, milyen az élet odakint. Arra jutottunk, hogy nem is olyan rossz. A Jugoszláv idők régi dicsősége megkopott ugyan, és a háború nyomai is látszanak még itt-ott, de tömegek vannak a strandokon, az utcán, a kávézókban, és tinédzserek falják éjjel egykor az órási platnin sült hamburgerhúsokat az utcai büfésnél. A pékségek este 10-11-kor még nyitva vannak és sok más mellett friss burekot árulnak.
2011. augusztus 10., szerda
Street fashion Belgrádból
Belgrádban a fiatal nők kimondottan jól öltözöttek, és csinosak. Ez a lány egy gyümölcsturmixos trendi kis gyorsétkezde kirakata előtt ült a padkán a pasijával, és épp a müzliebédjét kanalazta a műanyag tálkából.
Az idősebbek között is látni szépeket, akik finom kis brossal a ruhájukon üldögélnek a buszmegálló padján.
Az idősebbek között is látni szépeket, akik finom kis brossal a ruhájukon üldögélnek a buszmegálló padján.
Plázs a Balkánon
A szerbek baráti, már-már meghitt kapcsolatban vannak a folyóikkal. A városon belüli szakaszokon kocsmahajók, éttermek ringanak a vízen, Újvidéken a híd alatt mindkét oldalon hosszan elnyúló homokos plázson nyüzsögnek a helyiek.
Aszott testű, vidám öregurak kártyáznak a vas székeken a fák alatt, gyerekek temetik egymást a csillámokkal teli homokba, cigánykölykök ugrálnak egymás válláról a világosbarna folyóba.
A parton napernyők, söröző teraszok és narancssárga pólós, baywatch-os toronyra emlékeztető emelvényen ülő fiatal úszómesterek fütyülnek a sípjukkal, ahányszor az ember átsiklik a piros bójasor felett. Átúsztam, mert a bóján innen túl sekély a víz az úszáshoz, de amíg szorosan a lánc mellett halad az ember, addig eltűrik a határátlépést. A víz finom, és a part közelében szinte langymeleg.
Ha autóval megy át az ember a városban egy hídon, az odalent színes hangyabolyként nyüzsgő tömegre nézve az a benyomása, hogy egész Szabadka lakossága, a mozgáskorlátozottakkal együtt kint van a parton. Lehet hogy így is van. Magas a munkanélküliség, a strandbelépő viszont csak 250 forint.
Tengerészcsíkos pincérek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)