2011. június 13., hétfő

Szőlőt telepítek

35 fokban. Rohadt meleg van. Miért nem indultam korábban?
Nem baj, öcsém, a facsiga örülni fog nagyon. Meglepetésnek ültettem a kertjébe ma reggel néhány szőlőtőkét, mert tudom, hogy szeretett volna már régóta.

Tegnap átmentem a szőlészeti telep szőlőgurujához, Lázár Jánoshoz, és vettem tőle néhány konténeres kétéves szőlőtőkét. Szépek, nagyok, egészségesek. Szinte szégyelltem, hogy csak háromszáz forintot fizetek darabjáért. Persze tudom, hogy János bácsi nagypapám jóbarátja volt, és biztos ezért adta ide nekem ilyen nevetséges áron, de bánt egy kicsit, mert ez még a vizet sem futja ki, amivel két éven át locsolgatta.

No mindegy. Van benne Bianka, ami borszőlő, és Teréz, ami hosszúkás szemű csemege.

Itt még konténerben várakoznak


Hajlik a vessző


Szép szál Teréz


A Teréznek fehér a vitorlája, a Biankának vörösesbarna


Rumli kutya buta, de segítőkész

Anyák napi csokor



Ez volt a második anyák napja, hogy anyunak már nincsen anyukája. Reggel hallottam, hogy órákon át sírt, szipogott a szobában. Hiába vigasztaltam, hogy menjünk, vigyünk a mama sírjára virágot, nem hagyta abba, vigasztalhatatlan volt. Magára hagytam inkább, és elmentem virágokat és hajtásokat szedni. Habos, illatos, üde kis csokor lett belőlük. Beáldoztam még a dézsában növekvő fehér orgonám virágait is. Tettem bele friss fenyőrügyet, gyöngyvirágot, és a pünkösdi rózsa tenyér alakú csokrot ölelő leveleit.



Lefotózni természetesen nem tudtam élesen. Egyszer biz'Isten kipróbálom, hogy szemüvegben készítem a képeket, úgy talán nem mindig hibásan fókuszálok.