Csevapcsicsa és a többi darált állat keverék

Szabadkán a piac mellett találtunk egy kis kiülős büfét a fák árnyékában, ahol még ebben a tomboló kánikulában is hajlandók voltak nekünk csevapcsicsát sütni. A hatalmas koronájú fa körül kivágták a terasz fölé kifeszített napvédő vásznat, úgyhogy jéggel dúsított Colával egész kellemes helyszín volt az első Balkán-kóstoló kalandra.

Ezúttal csevapcsicsát ettünk, ami kolbászka formájúra gyúrt, platnin, vagy rácson lassan megsütött fűszeres darált hús.

Ugyanez lapos kivitelben a Plyeszkavica.

Na jó, a húsok aránya nem ugyanaz, de az alapanyagok igen. Mindegyikben darál marha, sertés és birka van alaposan befűszerezve, összeérlelve.

A széltyúk és a szélkakas

Vasárnap délután a szabadkai utcákon

Az álmos kisváros piheg a forró vasárnap délutáni verőfényben. A lakók valószínűleg a behajtott spaletták mögött próbálják túlélni a meleget. Csak mi vagyunk olyan idióták, hogy sétálunk. Az időjárás jelentés szerint frissítő frontnak kellett volna érkeznie, de ez minden jel szerint elmarad. A hőmérséklet a kocsiban 45 fok a fák árnyékában, odakint a betonon ennél is több.

A város azonban a maga poros, megkopott dicsőségében még mindig szép. Alább néhány kép:

Ebtenyésztők Egyesülete 1922



Kunkor az ablakkeretről


Bicikli performance


Itt lakott a kovács. Legalábbis azt hiszem neki van üllője és csípőfogója.


Ilyen míves itt minden biciklitároló. Nagyon csinos darab, bár nem túl praktikus. A váltós bringákkal például nehéz lehet ebbe beletolatni. Nem beszélve a merev és hatalmas U lakatok rögzítéséről.