Szájad melegében...

kinyílik virág. Persze csak ha nem harapod le.


Egy február végi napon korai kedvencemet, a tarka sáfrányt indultam felkeresni a nyárlőrici tölgyesben. Törékeny fehér szirmain sötétlilába hajló barna csíkok futnak, ami így együtt, üdítő látvány a sárga, megfáradt, tél végi gyepen.

Egy órát tekertem a februári hidegben. Mire megérkeztem, már jócskán arcomra fagyott a mosoly a biciklin. Becsörtettem az erdőbe, el az ismerős rétig, az egykori tankállásig. És mekkora csalódás! Egy fia virág nem volt nyitva, csupán zárkózott bimbók dideregtek észrevétlenül a fűben. Bakker! Hallottam egyszer valahol, hogy ha a szánkba vesszük a kora tavaszi virágot, akkor a szánk melegében pár másodperc alatt kinyílik.

Gondoltam, ha már ennyit tekertem, nem mehetek haza üres kézzel. Legalább hadd lássam teljes szépségében. Nosza, lehasaltam a rétre - nagyon hideg volt - és bekaptam az egyik virágot. Sikerült! Pillanatok alatt kinyílt. Fantasztikus! El voltam ragadtatva. Nekihasaltam egy újabbnak, egy még újabbnak, majd még egynek. Lelkesen melengettem a számban a virágokat. Kisvártatva virágba borítottam az egész rétet.

Ma már nem tenném. Sok év után nemréigben újra ott jártam. A gyönyörű alföldi tölgyerdő a tisztásaival és virágaival az enyészeté lett. Az útszéli prostituáltak teleszórták munkájuk kellékeivel. A látvány lelombozó. Pedig a büszke, göcsörtös tölgyek messziről még mindig hívogatóan integetnek fodros leveleikkel.

A borcímke virága

Februárban már ezrével borítják a Szársomlyó oldalát az első vadvirágok, konkrétan a magyar kikerics példányai. Látásból már ismerheted őket a megboldogult kétforintosról, és ha gyakorló alkoholista vagy, akkor talán ennél is jobban, a villányi borok címkéjéről.



Nem tévedés! Ahogy a romlásnak, úgy a télnek is vannak szépséges virágai. Nem csupán az ablakra lehelt jégvirág, hanem valódiak is. Általában kis termetű, törékeny, fehér szépségek, amelyekhez ha közel hajolsz, magad is elcsodálkozol, hogy hogy tudnak ilyen finom szirmok, ilyen zord körülmények közt, gyakran nehéz, kásás hófoltokon áttörve tenyészni.

Nem a hóvirág az első

A hóvirágot mindenki ismeri és elsőként tiszteli. Pedig nem ő az első. Gyakran megelőzi, akár már január eleji virágzással a magyar kikerics. Emlékszel még milyen virág volt a nemrég bevont kétforintoson? Ez volt az. Az érmén való közszereplést szépsége mellett nyilván azzal érdemelte ki, hogy rendkívül ritka, hazánkban igazi különlegesség. Apró fehér, vagy halvány rózsaszín virágai egyedül a Szársomlyón láthatók, ott viszont tömegesen, ezrével borítják a hegyoldalt.

Nézd meg te is!

Forrás:NG

Örül a szívem ha látom a Duna-Dráva Nemzeti Park eseménynaptárát. Ők ugyanis szakítva a magyar természetvédelem hagyományaival, nem zárják el ezt az üdítő szépséget mások elől, hanem szakértő vezetővel még be is mutatják. Használd ki. Vegyél magadhoz egy kis villány bort, virágos címkéjűt, hogy biztosan megismerd a növényt terepen, tegyél mellé szalámis szendvicset a hátizsákba, és irány a Szársomlyó. A nemzeti park január végére és februárra is meghirdetett egy-egy időpontot a kikerics túrára.

House-nak is volt kikericsmérgezett páciense

A magyar kikerics latin neve Colhicum hungaricum. A hungaricumot értjük, az nem érdekes. De a Colchicum már annál inkább! Colhis ugyanis az ókori méregkeverők városa, ahol folyton az örök fiatalság utáni szereket kutatták, úgy tűnik kevés sikerrel. A kikerics alkaloidáját azonban ma is használják főleg heveny köszvényroham kezelésére, de Dr. House-nak is volt már colhicin mérgezett páciense.

Blog. De mivégre?

Csak.

Na jó, kifejtem. Szórakozásul. Hogy te is örüljél.

Tudtad például, hogy Európában is élnek vadon orchideák? Az erre vadászó botanikusokat a hátuk mögött, orchidiótáknak nevezik a többiek. Ez a növénycsoport ugyanis olyan elképesztő színekkel és formákkal tudja meglepni a közelről szemlélődőket, hogy egészen rá lehet kattanni a felkutatásukra.

Szóval szerezz egy kényelmes hátizsákot, tegyél bele fényképezőgépet, növényhatározót, ennivalót, innivalót, térképet - gps-t, ha elektronikus kütyürajongó vagy, bár a növényhatározáshoz teljesen felesleges - és gyere ki velem a hegyoldalba! Vagy a patakpartra, vagy a szurdokvölgybe, vagy a pusztába.

Ha nem érzed magad elég elszántnak ahhoz, hogy terepen bogarássz és vidd a holmid egész nap, mind csiga a házát, akkor a light-os vagy a hedonista veziót ajánlom.

Az előbbibe, miután leválasztottad magad a vonat ragacsos műbőr üléséről, érkezéskor napindítónak belefér egy helyi vendéglátóipari egység felkeresése, kávé, reggeli rövidital és egy sport szelet elfogyasztása céljából. Utána falusi pék boltja sós kifliért, kakaóscsigáért. Ha jóllaktál, nem is kell ennivalót cipelni magaddal. Egyetemisták, munkanélküliek és közalkalmazottak érjék be ennyivel.

A hedonista verzióban üsd be a célpont koordinátáit terepjáród GPS-ébe, és haladj el a célpontig. Szállj ki! Ez fontos momentum, mert a kocsiból vajmi keveset lehet élvezni a botanikából, hisz az autód még a polleneket is kiszűri.

Ha bátor vagy, és nem festesz lélegző, izzadtságelvezető, windstopper, gore-tex, geo-tex + gleccserszemüveg összeállításodban úgy Alsóhután, mint egy űrlény - hidd el, a passzentos jégeralsónak ható futó-, kerékpározó-, illetve hegymászó aláöltözet típusú nadrágban igenis úgy festesz -, akkor a helyi vendéglátóipari egység meglátogatását te is megkockáztathatod. Élvezd ki! Mivel kocsival jöttél, ez volt az első, és a nap folyamán az utolsó röviditalod.

Most gyalogolj egy kicsit! Menj fel a hegyre, ülj le a fűbe, nézelődj, morzsolj szakértő séf módjára kakukkfüvet az ujjaid között és hümmögj. Ügyelj arra, hogy a településtől ne menj messzire, hogy délre, legkésőbb kettőre visszaérj egy kiadós ebédre valamelyik közeli étterembe.

A növényvilág tehát sokféleképp élvezhető: sütve, főzve, nézve, vagy mélyen belélegezve.
Próbáld ki!