Csak.
Na jó, kifejtem. Szórakozásul. Hogy te is örüljél.
Tudtad például, hogy Európában is élnek vadon orchideák? Az erre vadászó botanikusokat a hátuk mögött, orchidiótáknak nevezik a többiek. Ez a növénycsoport ugyanis olyan elképesztő színekkel és formákkal tudja meglepni a közelről szemlélődőket, hogy egészen rá lehet kattanni a felkutatásukra.
Szóval szerezz egy kényelmes hátizsákot, tegyél bele fényképezőgépet, növényhatározót, ennivalót, innivalót, térképet - gps-t, ha elektronikus kütyürajongó vagy, bár a növényhatározáshoz teljesen felesleges - és gyere ki velem a hegyoldalba! Vagy a patakpartra, vagy a szurdokvölgybe, vagy a pusztába.
Ha nem érzed magad elég elszántnak ahhoz, hogy terepen bogarássz és vidd a holmid egész nap, mind csiga a házát, akkor a light-os vagy a hedonista veziót ajánlom.
Az előbbibe, miután leválasztottad magad a vonat ragacsos műbőr üléséről, érkezéskor napindítónak belefér egy helyi vendéglátóipari egység felkeresése, kávé, reggeli rövidital és egy sport szelet elfogyasztása céljából. Utána falusi pék boltja sós kifliért, kakaóscsigáért. Ha jóllaktál, nem is kell ennivalót cipelni magaddal. Egyetemisták, munkanélküliek és közalkalmazottak érjék be ennyivel.
A hedonista verzióban üsd be a célpont koordinátáit terepjáród GPS-ébe, és haladj el a célpontig. Szállj ki! Ez fontos momentum, mert a kocsiból vajmi keveset lehet élvezni a botanikából, hisz az autód még a polleneket is kiszűri.
Ha bátor vagy, és nem festesz lélegző, izzadtságelvezető, windstopper, gore-tex, geo-tex + gleccserszemüveg összeállításodban úgy Alsóhután, mint egy űrlény - hidd el, a passzentos jégeralsónak ható futó-, kerékpározó-, illetve hegymászó aláöltözet típusú nadrágban igenis úgy festesz -, akkor a helyi vendéglátóipari egység meglátogatását te is megkockáztathatod. Élvezd ki! Mivel kocsival jöttél, ez volt az első, és a nap folyamán az utolsó röviditalod.
Most gyalogolj egy kicsit! Menj fel a hegyre, ülj le a fűbe, nézelődj, morzsolj szakértő séf módjára kakukkfüvet az ujjaid között és hümmögj. Ügyelj arra, hogy a településtől ne menj messzire, hogy délre, legkésőbb kettőre visszaérj egy kiadós ebédre valamelyik közeli étterembe.
A növényvilág tehát sokféleképp élvezhető: sütve, főzve, nézve, vagy mélyen belélegezve.
Próbáld ki!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése