Éljen, éljen, éljen! Az erkélyem korlátján vastag, vizes hótakaró. Kiszaladtam pizsamában, mezítláb, hogy belenyomhassam a tenyerem. Nyomtam, és nyomban léptem is vissza, mert odakint szörnyen hideg volt, és fagyos szél tépte a fákat az utcában, ami közvetlenül az ágymelegből kilépve még kellemetlenebb.
De a hónak örülök. Körbeugráltam a lakást, aztán fent folytattam a kanapén, mert az jól rugózik. Hurrrá! Hamarosan újjáélesztem Jenőt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése