A múlt héten kirándulni voltunk a Börzsönyben. Lángolt az erdő. Olyan volt, mint egy impresszionista festmény. Az ég ragyogó kékje csak még jobban kiemelte a színeket: volt aranysárga, rozsdavörös, zöldessárga, okkersárga, citromsárga, napsárga, egri bazilika színű, azaz császársárga, és volt bordóval pettyezett, meg egészen piros. És voltak sötétlila, fanyar-édes szederbogyók, ehetetlen kökény, meg többé-kevésbé ehető csipkebogyó. És fodros-bodros tölgylevelek, mély tócsák az úton amelynek a tetején frissen hullott falevelek úszkáltak.
És volt enyhe szél is, ami néha megborzolta a bükkfákat, és sárgalevél-esőt pergetett a földre, mintha csak a kötélpadlásról szórták volna le.
És itt jövök én a képbe. Illetve megyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése