Mér' nem írok?

Gondolkodtam miért nem írok itthon. Elvesztettem a kedvem, vagy az íráskészségemet? Vagy itthon nem történik semmi érdekes? Dehogynem. Nincs időm? Ott sem volt, gyakran éjfélkor-egykor írtam, ami itthoni idő szerint éjjel egy-két óra, és reggel hatkor kelnem kellett, mégis írtam.

Nem tudom mi lehet a baj.
Itthon talán jobban kimerülök a munkában szellemileg. Sokkal fárasztóbb, mint a tanulás. A sok diplomatikusan fogalmazott levél, unalmas, pontos emlékeztető, tucatszám készülő ajánlat, elviselhetetlenül unalmas értekezletek, rendezvénytervek, és kapcsolatápolás, udvarlás napestig. Ezer szál szövögetése, feladatdelegálás, sok-sok támogatás, hogy minimalizáljuk a cseszegetést - bár sok esetben egyszerűbb és gyorsabb lenne az ilyen munkatársak lecserélése - , számonkérés, és a tetejébe a gyakornokok tanítgatása így együtt elszívja minden alkotó erőmet.

Nem röpít az adrenalin, az inspiráció, London párás levegője, vagy nem tudom mi tette, hogy írtam, írtam fáradhatatlanul.